A Greenpeace és a WWF nyílt levéllel fordul Farkas Tamás, az Első Nógrádi Erőmű Zrt. vezérigazgatójához, hogy fogadja el az első fokon meghozott elutasító döntést és álljon el a Mátraterenyére tervezett szénerőmű-beruházástól, mivel az súlyos környezetvédelmi, egészségügyi és társadalmi kockázatokkal jár.
Nyílt levél Farkas Tamás úrnak, az Első Nógrádi Erőmű ZRt.
vezérigazgatójának
Tisztelt Vezérigazgató Úr!
A Mátraterenyére tervezett szénerőmű előzetes környezetvédelmi engedélykérelmét 9 hónapi megfontolás után első fokon utasította el az illetékes hatóság. Ön és vállalata azzal az indokkal fellebbezett ez ellen, hogy az elutasító döntés formai-hatásköri hibákból történt. Szeretnénk felhívni figyelmét arra, hogy az érintett területen élő nógrádiakat és hevesieket nem csak "formailag" érintené a tervezett beruházás. Ha csak az Önök által meghatározott 8-9 kilométeres hatásterületet vesszük is alapul, akkor is több mint két tucat környékbeli település és több tízezer ember jövőjét veszélyezteti az erőmű valamint a hozzá kapcsolódó bányászati és szállítási tevékenységek. Az erőművel kapcsolatos súlyos egészségügyi, társadalmi és környezeti kockázatok nem "csak" elméleti és etikai szempontból aggályosak, de napi szinten, kézzelfogható módon veszélyeztetik az ott lakók jövőjét.
Egészségügyi szempontból a Mátraterenyei Erőmű évi 1513 tonna kéndioxidot, 306 tonna nitrogénoxidokat és 387 tonna szén-monoxidot bocsátana ki. Ezen kívül jelentős mennyiségű fluoridokat, kloridokat, PM10 port és nehézfémeket is. Ma Magyarországon a szén elégetése során keletkező füstöt alkotó többszáz féle vegyület többségére nincsenek előírások, rendszeres mérés csak néhány kibocsátott gáz esetében történik, az egészségügyi hatások nem ismertek. Ugyanakkor például Nógrád megye már ma is az egyik legkedvezőtlenebb terület idült alsó légúti megbetegedések okozta halálozás, a primer hörgőrák és a tüdőrák előfordulás miatt. Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO elemzése alapján a szénerőművek környékbeli lakosságát érintő egészségügyi kockázatai 7-10-szerese a hasonló méretű biomassza és földgázerőművek kockázatának.
Társadalmi-gazdasági szempontból az erőmű közvetlen környezetében levő mindkét kistérség a leghátrányosabb helyzetűek közé tartozik. Mind az érintett Bátonyterenyei, mind a Pétervásárai Kistérség és községei jövője, kitörési lehetőségei szempontjából kiemelkedő jelentőségű a vidék szépsége és védett természeti adottságai, a Palócföld kulturális hagyományai és az itt élők vendégszeretete. Ezekre épülnek azok a stratégiai, fejlesztési tervek, kistérségi programok, Európai Uniós Leader-programok és település-rendezési tervek is, melyekhez kapcsolódóan a térségben
sokmilliárdos - elsősorban turisztikai célú - beruházások valósultak és valósulnak meg.
Az erőmű és a hozzá kapcsolódó bányászati-szállítási tevékenységek alapjaiban veszélyeztetik az idegenforgalmi és más, a környék adottságainak megfelelő fejlesztések megvalósulását, de elriasztják azokat is, akik új otthonuknak választották-választanák ezeket a csendes falvakat. Az erőmű megvalósulása miatt a turisztikai támogatásokban részesült települések akár a kapott támogatások egy részének visszafizetésére is kényszerülhetnek.
A beígért gazdasági előnyökből a nógrádi és hevesi lakók nem sokat látnának. Az erőmű több létező vagy tervezett munkahelyet veszélyeztet a turizmusban, vendéglátásban vagy a mezőgazdaságban, mint amennyit teremtene – és ezen utóbbiak többsége sem elsősorban az itt élő munkát keresőknek jelentene lehetőségeket, hanem magasan képzett mérnököknek és más szakembereknek. Az iparűzési adó (ha ez az adófajta létezik még az erőmű elkészültekor) csak egyetlen települést segítene, azonban az erőmű, a bányák és az óránként becslések szerint 8-10 nehéz gépjármű okozta légszennyezés, zaj, por a Mátra egészét alapvetően érintené.
Környezeti szempontból az erőmű hatásterületén országos jelentőségű (pl. Mátrai és Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzetek) és helyi védettségű
természetvédelmi értékek (pl. Mátranováki borókás, Nyírmedi-tó, Istenmezeje élővíz forrásai, Pétervásárai gyertyános tölgyes) találhatók. Az Erőműben évi több mint 300.000 tonna fémeket és más szennyező anyagokat is tartalmazó hamu keletkezik, amit szintén a környéken deponálnának. Az erőmű – a már korábban említett kibocsátások mellett – évi mintegy 400.000 tonna széndioxiddal járulna hozzá a klímaváltozáshoz, ami 200.000 személygépkocsi kibocsátásának felel meg. Az erőmű tervezett mérete alapján a széndioxid leválasztás esetleges későbbi megoldása fel sem merül.
A Nógrád megyeiek a saját bőrükön tapasztalhatták meg mit jelent az Önök tulajdonában levő Nógrádszén Kft "segítsége": a cég hegyeket tüntetett el, holdbéli tájakat hagyott maga mögött és szénszállító kamionjai tönkretették több település útjait, házait is. Vas megyében 11 önkormányzat határozott tiltakozása tudta csak megakadályozni a Nógrádszén Kft-t egy hasonló tájrombolásban. Az elhúzódó pereskedés során a Nógrádszén Kft felszámolása is elindult.
Tisztelt Vezérigazgató Úr! A fenti egészségügyi, társadalmi, környezeti szempontok alapján kérjük Önt, hogy vegye figyelembe az erőmű és bányái környezetében élők érdekeit és azt, hogy tavaly őszi mátrai látogatásán Sólyom László Köztársasági Elnök Úr aggodalmát fejezte ki a Mátraterenyei Erőművel kapcsolatban.
Kérjük, fogadja el a környezetvédelmi hatóság decemberi, az erőművet elutasító döntését és álljon el a környéken lakók és a környezet érdekében a beruházás megvalósításától, bármilyen módon is döntene a másodfokú hatóság.
Köszönettel:
WWF Magyarország
Dallos György
Greenpeace
Stoll Barbara
